A demens kutyák titka: magyarok kutatják az ebek öregedését (részletek)
Hogyan öregednek a kutyák? Miért élnek hosszabb ideig a kisebb ebek, mint nagyobb fajtársaik? Meghosszabbítható kedvenceink élettartama? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat egy új magyar kutatási projekt. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutyák egészséges öregedésével foglalkozik a következő öt évben – ilyen komplex megközelítésre eddig még nem volt példa a négylábúak etológiai vizsgálatában. Összefoglalónkban a programban részt vevő szakembereket kérdeztük.
Ez a terület viszont jóval kevésbé kutatottabb, mint humán megfelelője, pedig sok értékes, hasznos tapasztalattal gazdagodnánk, ha megfejthetnénk az öreg ebek kognitív hanyatlásának rejtelmeit. Ezt célozza a 2016 májusában, az ELTE Etológia Tanszékén induló kutatási projekt, amely az emberrel együtt élő kutyák öregedésének folyamatát vizsgálja.
„A kutya öregedésében rengeteg olyan tényező van, ami párhuzamba állítható az emberi öregedéssel, innen jött az ötlet a kutatáshoz” – mesélt az Origónak az előzményekről Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője.
„A kutyák gyorsabban vénülnek nálunk, rövidebb ideig is élnek, ezért biológiai szempontból kiválóan vizsgálható modellek. Mindemellett az emberrel hasonló környezetben élnek, így a városi élet velejárói az ebekre ugyancsak hatással vannak.Mi egy ilyen természetes szituációban szeretnénk vizsgálni az embert és négylábú társát – mintha a csimpánzokat a természetben figyelnénk meg.”
Miklósi Ádám elmondta: bár léteztek korábban a kutyák öregedésével kapcsolatos vizsgálatok, ezek olyan módszertant követtek, amik nem számítottak túlzottan eredményesnek.
Miben új a magyar kezdeményezés?
„Immáron húsz éve folytatunk olyan kutatásokat, amelyek a gazdát bevonva vizsgálják a kutya és ember közötti kommunikációt, valamint az ebek viselkedését. Ezekben mindig szerepeltek idős kutyák is persze, viszont nem olyan számban, hogy az állatok öregedését részletesebben megismerhettük volna” – mondta az Origónak dr. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológiai Tanszékének tudományos munkatársa, az új kutatócsoport vezetője.
Világszerte azért számít újdonságnak a magyar projekt, mert idáig főleg laboratóriumi kutyákon vizsgálták az öregedés folyamatát, az emberrel együtt élő, családi kutyák esetében nem.
Időskori problémák kutyáknál
„A kutyáknál is van az emberi demenciához hasonló probléma, amit általában kognitív diszfunkcióként jellemez a szakma” – mondta dr. Kubinyi Enikő.Ezek a mindennapi életet nehezítő jelenségek az egyes kutyáknál másként jelennek meg.”Az egyik jellemző tünet, hogy romlik a házőrző térbeli tájékozódása: beszorul bizonyos helyekre, és nem tud kiszabadulni, ajtónyitáskor útban van, nem méri föl, mások hogyan mozognak, de a saját mozgását is nehezen koordinálja, illetve ismerős helyeken eltéved. Megváltozik az aktivitása is, az alvás-ébrenlét ciklusa (sokkal többet vannak fenn éjszaka).A másik jellegzetes zavar a szociális problémák jelentkezése: az idős eb nem ismer fel számára egyébként ismerős embereket (súlyosabb esetben a gazdit sem). Az is előfordulhat, hogy igyekszik kitérni a simogatás elől, de a másik véglet is elképzelhető, vagyis az, hogy túlontúl ragaszkodó lesz, és állandóan követi mindenhova a gazdáját.
Három pillér
A pillanatnyilag nem létező, úgynevezett „kutya-neurogerontológia” alapjait lefektető kutatási projektnek három pillére van.
Az egyik a viselkedésmérés, amely során tanulmányozzák a kutyák magatartását. A kutatók négy éven keresztül, közel 100 kutya életét fogják nyomon követni. Figyelik majd például az ebek mozgásának változását, és azt is, hogy miként módosul a családtagokkal való kapcsolatuk. Emellett fiatal és idős kutyákat hasonlítanak össze különböző viselkedési tesztekben.
A második pillér a genetika. A szakemberek szeretnék megtudni, mik azok a genetikai védőfaktorok, amelyek hozzájárulnak az egészséges öregedéshez, és lassítják vagy gátolják a kognitív diszfunkció megjelenését.
A harmadik pillér az idegtudományi megközelítés. Az ELTE kutatói kidolgoztak egy módszert, amivel éber kutyákon lehet vizsgálni az agyi aktivitást funkcionális mágneses rezonanciát (fMRI) mérő készülékben. Ennek elsajátításához a kutyák intenzív tréningen vesznek részt, amely végén az ebek képessé válnak arra, hogy akár 6-8 percen keresztül is teljesen mozdulatlanul feküdjenek az fMRI-készülékben.
Ezzel lehet majd látni, mely agyterület válik aktívvá bizonyos ingerlés során, de az is megfigyelhető lesz, hogy bizonyos agyterületek miként változnak (például hogyan sorvadnak) az öregedés folyamán.
Dr. Kubinyi Enikő szerint izgalmas lesz megismerni, hogy az említett agyi változások miként vannak összefüggésben a tapasztalt viselkedésbeli változásokkal. Emellett lesznek EEG-mérések is, amelyeket spontán elalvó – vagyis nem állatorvos által elkábított – kutyákon végeznek el.
„Nincs invazív eljárás a vizsgálatsorozatban, igazából csupa jó dolog történik majd a négylábúakkal” – mondta a kutatónő.
Forrás: origo